Az 1950-es évek elején a Maotai ital csomagolására használt faládák mérete 5 palackról ládánként 30 palackra, majd négyzet alakú fadobozban 25 palackra változott. 1955 májusában az exportra szánt Maotai likőrt 30 palackos ládákba csomagolták, míg a belföldi értékesítés 25 palackkal folytatódott, később 20 palackra változott. Szalmát és rizshéjat használtak töltőanyagként a láda alja és a palackok között, hogy megakadályozzák a szállítás közbeni összenyomódást, zúzódást, ütést és ütközést.
Az 1960-as évek elején a nemzetközi csomagolási gyakorlatnak megfelelően minden ládát 20 palackról 24 palackra cseréltek, a fa ládák végeit pedig 10 mm-es fémlemezzel erősítették meg.
1973-ban a szalmatöltést leállították a Maotai likőrcsomagolásnál. A külső fából készült ládát kartondobozra cserélték, a belső csomagolást pedig papír-csomagolású palackokról színes dobozokra változtatták. A ládán belüli töltőanyagot szalma- és rizshéjról hullámkartonra változtatták, a ládánkénti palackok számát pedig 12-re csökkentették. A fa ládákról kartondobozokra való átállás okai között szerepelt az esztétikusabb csomagolás, a szállítási súly csökkentése és a faanyag-megtakarítás.
